Páran már koverolták a témát, de én külön is örülök neki, hogy van ez a Soundamus. A lényeg, hogy Last.fm-es statisztikánk alapján kidobálja az érdeklődésünkre számot tartó új releaseket.

Az külön vicces, hogy a Tiborral még hónapokkal ezelőtt megbeszéltük, hogy kéne egy ilyen dolgot csinálni, mert erre valós igény van kérem szépen. Ki a fenének van kedve mindig figyelni a zenekarok honlapját/blogját/feedjét/levlistáját/hírlevelét ugye?! Mert az vagy nincs, vagy ha van, akkor se biztos, hogy jó. És akkor erre tessék itt van, és nem is rosszul.

Az már akkor is egyértelmű volt, hogy bármi hasonlót csak egy már meglévő szolgáltatással összekötve lenne érdemes csinálni, mert külön senkit se érdekel. A Facebook már akkor is tudott majdnem ilyet egyébként: elég ha összeszedjük a kedvenc zenészeinket, ők majd lelkesen küldik az infót mindenféléről elsőkézből (vagy nem küldik) és ez jó is és nagyszerűen be is épül a Facebookba, de ez csak kicsit jobb, mint a zenekari honlap/feed/egyéb. Engem ugyanis többnyire úgyis csak az új megjelenések érdekelnek, és akkor meg már inkább a Soundamus. Egyrészt nem kell órákig gyűjtögetni a zenészeket, mert Last.fm-ből kiszámolja, hogy mi kell nekünk, másrészt tényleg csak a megjelenéseket dobálja, azokról is csak a legalapvetőbb infókat: előadó, cím, mikor, hol és még néhány link. Mindez rss-ben, Google Calendarban, vagy weben.

Ami kicsit hiányzik, az valami egyértelmű utalás arra, hogy az adott megjelenés az album, kislemez, válogatás vagy mégis mi. És mióta májusban először megírtam a posztot a Soundamusról, kiderült, hogy ez a megjelenés jellege dolog sokkal fontosabb, mint először gondoltam. Sinrednek is igaza van, a csak néhány alkalommal játszott előadók új megjelenéseit jobb lenne mellőzni. Viszont még ha csak pár hetente végignézzük a sok felesleggel tarkított termést, akkor is sokkal jobban járunk, mint a fent vázolt eljárásokkal. A dolog tehát - akárhogy is nézzük - működőképes.

Aztán nem tudom hovatovább. Készül az új Last.fm (azóta egyeseknek ingyen osztogatják a beta-accesst is), nem lenne hülyeség bekebelezni egy ilyen szolgáltatást. Akár úgy, ahogy a Twitter, hogy megvesznek egy-egy mashupot, nem maguk fejlesztgetnek. Bár valószínűleg a Last.fm-nek hangyányit több dolgozója van, mint a Twitternek, úgyhogy ha akarnak valamit, azt lefejlesztik, de azért az is biztos, hogy odafigyelnek a külső fejlesztésekre, hiszen nem régen egy új API-val álltak elő.

A Soundamus félórás első processéről meg annyit, hogy én jó ideig vártam, aztán meguntam, újra megnyitottam és ott volt minden és azóta is tolja. Facebookon meg azért ikszelgetem akit lehet, hadd jöjjön a többi infó (koncertdátumok, különleges megjelenések, videók, webes tartalmak, hírek, stb.), ami aztán vagy érdekel, vagy nem - de többnyire nem szokott.
Persze akinek van összesen három kedvenc zenekara, és még öt amit néha hallgat, annak ez az egész biztosan nem nagy boldogság, dehát az úgy nem is élet.

(A poszt eredetileg a zawar.hu-n jelent meg 2008. májusban.)