Mindig is tudtam gyerekek, hogy nehéz a felfogásom, de most halszálka akadt a torkomon. Egyszerűen azt kell mondjam, nem értem. Mármint tudjátok, ezt a Google Reader komment-SWN-share megosztásos dolgot. Már annyi mindent elolvastam, hogy teljesen összezavarodtam.

• Miben más a komment meg a Note?
• A kommenteket mért csak komment nézetben látom, a sima összesített listában (All Items) miért nem? Hányszor olvassak újra egy posztot ezek miatt?
• Ha megosztok simán egy posztot, egyből tudok kommentet is írni hozzá. Csomóan azt mondtátok, hogy a Note megmarad első hozzászólásnak, és azután lehet a megosztottakra kommentálni. Nem így van, sima Share nyomás után is tudok egyből kommentet írni. Akkor meg mi értelme a Note meghagyásának?
• A Note meg a komment egymástól független, tehát gratula, hogy újra szétdaraboljuk az adott poszthoz tartozó komment-metakommunikációt. Olvassak kommenteket a blogfelületen, olvassam a kék buborékos Note-okat, ami látszik All Items nézetben, meg nézzem a Comment View-ban a hozzászólásokat. Ráadásul persze még mindig bugos a Reader, és az azonos posztokat nem vonja össze. Tehát egy poszthoz megint vagy négy ismerősöm megosztásnál is vannak kommentek, és ezek nem kapcsolódnak össze. Még jobban szétdarabolódik!
• Ki látja a kommenteket? Én nem csak az ismerőseimét látom, olyan, mintha az ismerősim ismerősei is benne lennének, vagyis ez így továbbosztással terjed, de mégsem kumulálódik egy poszthoz. Hát ez gagyiii.
• Valaki kékbuborékos Note-ba írja be a cuccot, aztán más nyom egy reply-t rá kommentben, és a kommentet látom, a Note-t meg nem. Hárommal lejjebb meg ugyanennél a posztnál - csak más által megosztva - meg ott van reply a fenti kommentre. Teljesen agyfelbaszós, komolyan.
• Magyarázza már el valaki, egy így, ebben a formában miért jó? Mer alapba, ha csak a komment halmaz lenne, és az kumulálódna (ahogy a Turulmeme gyűjti a Note-kat), és akkor tényleg lehetne egy poszt kapcsá thread-elni, akkor az úgy oké, tényleg faszás lenne. De így?
• Tegnap háborodtam ezen fel, meg ma is, csak már nem volt erőm hajnalban írni, de felírtam hogy ma fel kell háborodnom, hát megtettem.
• Ja, és akkor a poszt meg újra visszajön mint a bumeráng, ha megint kommenteltek hozzá, ha már kommenteltem (ez ilyen blog.hu radar szerű funkció?). Illetve ha valaki megosztja, mér bontja meg és indít új thread-et? És akkor ugyanazon a poszton belül három ismerősöm megosztására is tudok reply-t írni…

Pl. a fenti képen (ez csak Comment View-ban látszik) vajon mit mondhatott Rabbit, amire Amon válaszolt neki, közben ezt az egészet Rabbit megosztásai alatt mutatja… de mér nincs ott, amit ő mondott? Á, szar ez így. Persze majd valahol megtalálom. Biztos. Erre van az egész nap végülis, meg ez így kényelmes. Ja, meg komment nézetben csak a poszt címét látom, de azt hogy honnan van, az már luxus…

Eddig azért szerettem a Google-t, mert egyszerűen tudott jó megoldásokat, átláthatóan, kezelhetően csinálni. De ez a keep it simple filozófia kezd elveszni, mert valahogy mostanban annyira tudják bonyolítani a dolgokat, mint még sose. És egy csomó minden kezd inkább nyüg lenni, mint haszon, pedig alapjában még mindig jó ötletekről beszélünk. Ja, és akor még a barátkonnektoros feedbeszemetelős dologról meg ne is beszéljünk. Ez az egész így már majdnem inkább sajnálatos!

(Ma este 8 után a Szilvuplé-ban valaki elmagyarázhatná a dolgok menetét…)

Hangosan felháborodunk című rovatunkat olvashatták.

Izgalmasabb, mint a Megasztár vagy a Szombat esti láz, én mondom nektek. Hát az, hogy megvan az a Sera által kiválasztott olyan öt logóterv, amely esélyes a Turulmeme.com logo helyének betöltésére. Egy legenda kezdődik: ki kapja vajh′ az Év turulmeme.com logója címet?

Mert az van, hogy írtuk, hogy lelkesen van ez a Turulmeme. Azt viszont lehet hogy mi nem, de HH igen, hogy a logóra meg pályázat volt, és akkor így bárki tervezhetett egyéni elgondolás szerint, korhatár nélkül. És akkor a casting után öt terv jutott a döntőbe, és akkor lehet szavazni hogy kit mentsen meg Sera, azaz ki legyen a döntő négy kiesője. Hogy ne legyenek SMS gondok, poll-r-ileg lehet szavazni, pl. a Webisztánon, ahol a szavazódobozzal együtt kihirdették az öt döntős alkotást is.

Természetesen nem titkoljuk hogy a wamma! több munkatársa is nevezett, így szajmon is és én is, és most az van, hogy van személyes érdekeltség is, mert olyanra is lehet szavazni amit én csináltam. De nem ezért mondom, csak szólok hogy lehet szavazni, de arra tegyetek voksot, amelyik tetszik, nem haragszunk majd, mert anonim. De azért se haragszunk, ha anoniman rám szavaztok. Tehát sose haragszunk, főleg ha rám szavaztok. De rám meg azért szavazatok, mert tetszik nektek. Egyébként ne. Nekem még tetszik offroadsteré is asszem.

Az öt döntős már türelmetlenül sorakozik a Webisztán színpadján, köszöntsétek nagy szeretettel és ujjongással őket, majd szavazzatok a kedvencetekre! Közjegyzőink most jelentik, hogy jelenleg Nyuzs logója vezet. Szavazz Te is itt!

Döntéshez érdemes elolvasni a Webisztán kommenteket, illetve ezeket (nem azért, mert dicsérnek…):
Melyik a legjobb Turulmeme logo? - Kultplay
Turulmeme Logóarzenál - Zerkingblog

Biztosan valami Q10 vagy jojobakivonatot tartalmazó új hidratáló esszenciát használtak a Google readernél, hiszen minden előjel nélkül egyszer csak sokkal másképp néz ki. Ha most megnézzük, már másabb, mint amilyen volt.

Az történt, hogy így rájöttek, hogy uncsi és nem biztos hogy teljesen funkcionális az eddigi design, ezért most más lett. Sok lekerekített sarok helyett a szögletes a trendi - mondja a Google. Sok változtatásban figyelembe vették a felhasználók véleményét, ezért az oldalmenüben található szekciók összecsukhatóak lettek, illetve: akiket frusztrált, azok el is rejthetik az olvasatlan elemek számát.

Az is van még, hogy sokkal letisztultabb és minimalistább lett, így most biztos sokan mondják majd hogy fúj. A legfontosabb funkció, a feed hozzáadása egyből átkerült a logo alá, nehogy ne találja valaki. Illetve sokkal jobban ráálltak a tartalomkiszolgálásra, mert hogy sok mindenkinek ez a személyes napi újságja. Így a barátok által megosztott elemek új részleget kaptak, ezáltal könnyebben menedzselhetőek, illetve a tematikus feedekben is erősítenek, ahol különböző mainstream témák és címkék alapján előre összeállított feedcsomagokra iratkozhatunk fel, mint például a Business vagy a Music Blogs. Sokkal több ilyen van most már, ezek a Browse for stuff menü alatt érhetőek el.

Tehát ők is látják, hogy a GReader a napi rutin egyik részévé kezd válni, a közösségi funkciók bevezetésével a szolgáltatás népszerűsége is nőtt, sokan kezdték el emiatt használni. Nem tudom máshol hogy van, de hazánkban még az is van, hogy így sorra jelennek meg a kiegészítő, GReader alapú szolgáltatások, mint az aggregátor vagy a katalógus. Szerintem nem így.

Hogy minél többen tudják - új belépők is? - használni, nyilván nem árt, ha letisztázzák a dolgot, illetve ráerősítenek néhány dologra. A GReader most már nem csak egy feedolvasó, hanem úgy látom, információforrás akar lenni. Ahol egyből beszerezhetem az engem érdeklőket (feedek böngészése, friend‘s shared items, kereső, note bookmarklet, stb..), ezeket meg is oszthatom egyből bárkivel (e-mail, share) és ugyanitt még metakommunikálhatok is. Egyértelmű, hogy a frissítéssel ezt a pozíciót is erősíteni kívánják.

Viszont a megnagyobbodott címsorokat kifejezetten rossz döntésnek találjuk (már-már a sajnálatos kategóriánk jut eszembe róla), azon kívül hogy a white is the new black most.

Az is eszembe jutott, hogy egyáltalán ti miért a Readert használjátok, illetve hogy valóban vonzó-e a szolgáltatásai miatt, és képes elcsábítani a konkurensek felhasználóit, illetve megnyerni az újakat. Miért a Reader A Reader? Meg hogy egyáltalán erre az átmaszkírozásra szükség volt-e egyáltalán. Jobb lett-e így a performanciája vajh?

Gyorshír rovatunkat olvashatták.

A második Lekváros bukta-díjkiosztón nem teljesen bebukott dolgok jutnak főszerephez: a most díjazott alkalmazások apró, de idegesítő hibákkal vagy hiányosságokkal érdemelték ki a buktát. A második Lekváros bukta-díjat a Google Reader, az ELVIRA és az IE7 kapják, innen üdvözöljük őket.

A Google Reader bugzik

A Google-alkalmazások egyik nagyszerű funkciója a hotkey-es kezelhetőség, a Google Reader enélkül szerintem egyenesen használhatatlan lenne. A billentyűkombinációk nagy része a navigációt segíti, az egyik hotkey, az A pedig arra jó, hogy új feedeket vegyünk fel a listánkba. Csakhogy, sajnálatos módon, kikapcsolt navigációs sávval nem felhőtlen az öröm: hülyén jelenik meg és nem igazán működik. Ez pedig már jó ideje így van, úgyhogy már repül is a bukta - hátha ezt majszolgatva majd lesz kedvük kijavítani a hibácskát.
Workaround: U, és csak utána A - így előbb beugrik a navigációs panel és nincs gond. És persze vannak más megoldatlan ügyek is a Reader körül.

Az ELVIRA hagy kívánnivalót

Nem mondhatnám, hogy sok MÁV-rajongó ismerősöm van, viszont mégiscsak vonatozunk időnként, akkor pedig elő kell venni az ELVIRA-t. A rendszer sokat fejlődött az elmúlt évek során (online jegyvásárlás, meg minden), mostanra egészen használható is lett, de azért egy kicsit még operálhattak volna a felhasználói élményen. Nagy öröm volt mindannyiunknak az automatikus kiegészítés bevezetése a keresőmezőknél, illetve a legutóbb használt célállomások megjegyzése, de milyen jó lenne ha a két mezőt egy gombnyomással fel tudnánk cserélni! Nagyon jó lenne, elárulom. Örvendetes lenne az is, ha adott célállomások közötti menetrendekhez tartozna egy kedves permalink és így könnyen bookmarkolni tudnánk azokat. Ja hogy az a probléma hogy a keresésnél az utazás ideje is számít? És érdekel ez engem? Nem, oldják meg.
Ez csak néhány ötlet, amivel könnyen fokozni lehetne azt a bizonyos felhasználói élményt - legalább a weben, ha már a vonatokon ez nem mindig sikerül. De ha ezektől esetleg jószívűen eltekintünk, akkor is tudok olyat mutatni, ami miatt biztosan repül a bukta a MÁV Informatikához. Mert ugyan az online jegyvásárlás egészen pozitív visszhangot váltott ki, de talán mégse kéne ilyen minőségű képekkel riogatni a szolgáltatás iránt érdeklődőket, mert ez így mégis mi?!

Az Internet Explorer meg mit csinál?

IE-rajongó ismerősöm sem túl sok van, bár sokan lehet azt sem tudják, hogy mi az. (Off: az is igaz, hogy van, aki az emailt freemailnek, a villamost meg kombinónak hívja, úgyhogy sosetudhassuk.) Mindenesetre az Internet Explorer az egy böngésző a sok közül. A 7-es verziója pedig olyanokat csinál, hogy amikor váratlanul egy helyi fájlt akarunk megnyitni, akkor szól, hogy hát az nem lesz olyan egyszerű, mert ehhez új ablakot kell nyitni. (A figyelmeztetést nem könnyű előhozni, az “URL” bemásolásával kell próbálkozni.) Legyen szíves ezt valaki magyarázza meg nekem, hogy miért így kell, mert szerintem ennek semmi értelme, a biztonsági intézkedések ugyanis szerintem nem indokolják ezt a hülyeséget. És mivel ezúttal én ítélem oda a lekváros buktát, így most csak ezért megkapja az IE7 sok szeretettel.
(Ingyenes linkáruházunk exkluzív ajánlata: búcsúzzunk együtt az IE6-tól!)

Turulmeme - a megosztásmegosztó, azért mert forradalmian új ötlet, és még nincs rá a megfelelő szó. De hogy közérthető legyen, inkább ráaggatom a GReader Aggregátor szót. Ma találtuk, köszönhetően a fejlesztőnek, Sera-nak. Egy kezdetleges oldalról (ami már így is elég jó) van szó, ami lesz még majd fejlesztve, de addig is nézzük mit tud:

Megfigyelésem alapján a GRDRSHER címjegyzékén alapulva összegyűjti a nyilvános Google Reader megosztásokat, aggregálja, és mindezekből egy alternatív címlapot épít. Van hozzá címkefelhő is, illetve egy kereső, ha érdekelne, ki mit olvasott a témában.

Ami külön jó, hogy egy itemhez külön kigyűjti hogy kik osztották meg eddig, és az esetleges SWN-eneket (Share With Note) is egy helyre gyűjti a cikk alá, mintha kommentek lennének. Ezt meg már feszegettük hogy azért jó, mert nem mindenki látja mindenkinek a megosztását, így az SWN-eket sem. De majd most!

Természetesen kis listát is szemlézhetünk a top megosztókról, illetve hogy ki mennyit osztott meg és ebből mennyit kommentelt. Oldalt meg amúgy is látszanak a friss hozzászólások. Emellett még az is plusz, hogy így mindenkinek van kvázi profiloldala, ahol csak az ő megosztásai látszanak.

Ami még plusz jó, és ami miatt szeretjük, hogy ha a címre kattintunk, egyből az eredeti oldal nyílik meg, és a kommenteket meg egyből láthatjuk, mert ajaxal szépen betölti helyi érzéstelenítés nélkül rögtön a cikk alá, ha a kis kommentbuborékra kattintunk.

Igen nagyon ügyes dologról lesz van szó, kérem.

A magyar internet hajpmasinjának forgódobjába pont úgy keveredett bele minap a Google RSS olvasó szolgáltatása, a Reader - ismét -, mint anno egy rég eltűntnek hitt zoknink az Energomat mosógépünkbe.

Most hogy már nem csak bármit meg lehet osztani, hanem mindezt kommentálni is lehet a GReader-ben, egyre kezd érdekesebbé válni a felhasználóknak ez az egész, így ilyen metakommunikációs szempontból. És akkor van az, hogy így érdekel, hogy más mit osztott meg, de nincs a barátaid között, és nem tudod a serelt itemjeinek a nyilvános címét sem. És ilyenkor van az, hogy de te mégis feliratkoznál rájuk.

És ilyenkor jön jól Bártházi András ma mély vízbe dobott fejlesztése a grdrsher, mely Koronix ötletén alapulva tulajdonképpen egy nyilvános GReader címjegyzék. Ötletes és jó, használjátok bátran jól. Osszátok meg ti is a megosztásaitokat.

(Annyit még hozzáteszek, hogy akkor ígymost már mi nem publikáljuk az igen hasonló wamma fejlesztésünket a héten, mert minek kettő ugyanolyan valamiből :) Ilyen ez a kutya világ.)

Ez a címadás persze csak Koronix GoogleReader Note-jára (köszönhetőnek a Share With Note funkciónak, ezeket a kommenteket a továbbiakban SWN-nek hívom, megkülönböztetésül a sima blogkommenttől) reagálva gegként, hogy azért legyen benne valami ráció :)

Szóval, van az az alapigazság, hogy minden ember kapcsolatba tud lépni mindenkivel max. hat ismerősön keresztül. Na, valahogy így lehet ez a webkettő világában is az információval, azaz:

MINDEN POSZT ELÉRHET MINDENKIHEZ HAT ISMERŐSÖN KERESZTÜL!

Végigolvastam negyven megosztott feed-ben, hogy mennyire rácuppant mindenki ere a serelés (ismét új magyar szó!) (share, share with note, share any webpage…) dologra (Kelt, eszpee, tsabeeka, Doransky, HH), meg végig olvastam mind a negyvenöt ötvenöt SWN-t. A gondolataimat beírtam a GReaderbe is Note funkcióba (GRN), és bár a fenti állítás miatt elvileg így vagy úgy eljut mindenkihez, némi ízelítő mindenkinek az alábbiakban, kicsit kiegészítve…

Na, én már mondom egy ideje sok helyen, hogy ez a baja a Readernek pl., hogy nem szinkronizálja össze az ugyanazon megosztott feed-eket különböző emberektől, így Doransky, Kelt, Eszpee mai bejegyzéseit is hússzor láttam egymásután keverve, mindig mások által megosztva. Lehetne ezt egy helyen, csak egyszer, az ötven új elem is leredukálódna csak háromra, meg nem esnék ki a lendületből, hogy most ez a Kispad-hoz SWN vagy a Wordshots-hoz, hanem így egyszerre, egy helyen látszódna az összes SWN ami egy poszthoz tartozik.

Ha nagyon gonosz akartam volna lenni, visszaoszthattam volna a 3 posztot egyenként tizenötször, azaz majd ötvenszer, a külön megjelenített SWN-ek miatt ugye… Remélem ezt ti is tapasztaltátok mára, és ha ez így folytatódik, a GReader elég gyorsan kicsinálja az idegeimet, vagy megöli a saját kommentrendszerét. Mert elolvasom a saját feed-ben, és az összes megosztottra mark all as readet fogok nyomni.

Miért? Kinek van ideje és türelme egy poszthoz húszor kattintani, válogatni, értelmezni, elolvasni, újrareagálni, újra és visszaosztani a GReaderes kommentek miatt? Ha ezt nem oldják meg rövidesen, ez szerintem egy buktató lehet…

Amúgy nem látom ezt az egészet hibának, persze kevesebb a komment, de hát tovább kell lépni, hogy költői meglátással éljek a fizikai törvények után szabadon: a komment nem vész el csak átalakul. És én pl. ugyanúgy örülök egy SWN-nek, mint egy kvázi klasszikus kommentnek a blogomon - ha nem jobban!

Szóval: ha a Google összeszinkronizálná ezt az egészet, az még így tartalomgenerálási és közösségi szempontból is még érdekesebb lenne! Ami érdekes, mert a Google filozófiája az összes információ összegyűjtése és rendszerezése… na ez a rendszerezés még kicsit nem működik, de szurkolunk.

További részletek a GReaderben GRN által, biztos sok SWN-nel….

Augusztusban kezdett a Google Power Readereket tenni a Readerbe, kezdve Barack Obamával és John McCain-nel. Hát ez eddig nem túl érdekes, mert mi nem nagyon foglalkozunk az USA elnökválasztási kampányával. Viszont nem csak ezt a két derék politikust követhetjük, hiszen van már 10 újságíró és tegnap óta kanadai vezető politikusok is beszálltak a powerreaderkedésbe! Sajnos még ez sem túl érdekes :(

Ami viszont szerintem érdekes, hogy ezzel mi lehet a célja a Google-nek? Tartalomszolgáltatni fog a tartalommegosztóján keresztül (mégpedig mondhatni prémiumtartalmakat)? Vagy a sokakat érdeklő (és aktuális) politikai témákon keresztül igyekszik növelni a Reader népszerűségét? Egyik sem túl rossz ötlet.

A publik szerkesztősége ezennel közfelkiáltással kijelenti az alábbiakat:

1. Bugzik a Google Readerben a megosztási beállítások rész.
2. Nem szeretjük a Google Groups-ot.
3. Nem érdekel minket az iPhone, pedig mostanában jelentette be a T-Mobile a hazai árakat. (Akkor már sokkal érdekesebb az első Androidos telefon bejelentése.)

Más dolgok is nem érdekelnek minket, de azok most nem jutnak eszünkbe. Köszönjük a figyelmet.
[update] A WordPress is bugzik. El vagyunk képedve.

Beléptem a Readerbe és a fenti kép fogadott. Arról van szó, hogy a Google Reader bevezette tavaly évvégén a Friend´s shared items funkciót, miszerint automatikusan megjelentek a Gtalk kontaktlistán lévő eberek megosztott elemei, oda-vissza. Ez elég sok embernek nem tetszett, mert hogy mi köze van mindenkinek az én megosztott dolgaimhoz, ugye (privacy problems). Attól függetlenül, hogy a megosztott elemeink egy nyilvános oldalon elérhetőek, ugyebár.

Ezt a Google is meghallotta, és lám cselekedett - most már lehet úgy, hogy külön kezeljük a Readeres listánkat a Gmail-Gtalkostól. Lehetőség van egy külön listát létrehozni a Gtalk kapcsolataink közül, ahova kiválogathatjuk azokat, akikkel meg szeretnénk osztani a dolgokat. Ők láthatják a barátok által megosztott elemek közt a mieinket is (ha akarják), a többiek nem.

Ha meg akarja valaki osztani velünk (vagy mi másokkal) a dolgait, a Reader küld egy értesítőt, amikor is eldönthetjük, hogy akarjuk-é látni az ő megosztásait vagy sem. Ugyanitt kipipálhatjuk, hogy ezáltal ő is láthassa-e a mi megosztásainkat. Eddig is volt a hide funkció, ha nem szerettük volna látni valakinek a seerelt dolgait. De most már konkrétan lehetőség van arra is, hogy kiválasszuk kiét akarjuk látni és kinek akarjuk hogy látszódjanak a mieink. Így szép magyarosan. (A hide funkció is megmaradt, ehhez elég az ismerősünk neve fölé rolloverezni az egérrel, és megjelenik a lehetőség).

De természetesen választhatjuk azt is, hogy minden maradjon a régiben. Ettől függetlenül a megosztásaink továbbra is láthatóak a nyilvános oldalunkon, amihez persze külön link jár. Az egész dolgot megtapasztalhatjuk, ha a barátok listája alatt lévő sharing settings-re kattintunk. Szóval folytatódik itt a nagy barátkozás, szépen lassan integrálódnak a szolgáltatások, és mondom én, hogy épül szépen az egyik legnagyobb szosölnetwörk, amit Orkutnak Google-nak fognak hívni…

De vannak még érdekességek a Google táján!

Bizony - veszi át a szót szájmon -, ugyanis érdekes dologra lettem figyelmes az ipari Gmail használata során. Mit keres a Google Docs és a Google Video megosztós szekciójából (elvileg már jó másfél éve) ismert, egyébként szinte sehol nem dokumentált Contact Picker a Gmail Apps címzett mezője mellé linkelve?

Az a kék ott ni!

És miért nem találkozhatunk ezzel a sima Gmailben? Talán azért, mert ez egy elég béna megoldás? Vagy mert majdnem ugyanaz mint az időközben kifejlesztett, és sokkal elegánsabb contact list, amit így most a Gmail Appsban együtt használhatok a Contact Pickerrel? Hát rejtély az internetben, kéremszépen, már látom a holnapi bulvárlapokat a botrányos címmel: A Google két kontaktlistával zavarja össze a felhasználókat! Az egész amúgy már onnantól kínos, hogy popup, de a kezelő felület egésze sem egészen méltó a Gmailhez. Persze végül is használható, és a célja kifejezetten szimpatikus is, az meg például nagyon jó ötlet, hogy a kiválasztott embereket rögtön groupolhatom, viszont még mindig nem tudom mit keres itt?

A fent linkelt oldalon egyébként azt lehet olvasni, hogy az emberek buták (igen), és nem értik pl. az automatikus kiegészítést. Lehet, hogy az Outlookhoz szokott Apps-os ügyfelek addig nyavajogtak emiatt, hogy inkább betették ezt a félig jó megoldást, csak hogy megnyugtassák őket? Mert ez a Contact Picker csak félig jó itt a Gmailben. Hát legfeljebb nem használom, viszont az ittlétének oka továbbra is érdekelne.

Megnyugtatásul: még mindig nem vagyunk Google blog, hamarosan foglalkozunk magyar blogszolgáltatóval, megújuló keresővel és talán kék dolgokkal is…