Hétvégi offtopic, találtuk című rovat: Letterfu - levélpapír és boríték, kettő az egyben.

Ha valaki mégis arra vetemedne, hogy manuálisan ír levelet, akkor ez egy nagyszerű, hálás megoldás lehet számára. Nyilván ha a nagymaminak írunk, akkor jól jön, de kellően megfelelően használható csak úgy is, bárkinek. Megmenthetjük sérülékeny pszichénket a boríték keresés, borítékolás, ferdén címzés, és belegyömöszölés nehézségeitől, emellett jó poén is. És hasznos.

Nem történik más, minthogy fogunk egy A/4 lapot, rányomtatunk (kicsinyítés nélkül) egy sablont az oldalon található design-okból, a másik oldalára megírjuk a levelet, megcímezzük, összehajtogatjuk, a bélyeggel leragasztjuk és lezárjuk, majd indulhatunk is a Postára, hogy BKV-vel húsz perc alatt odaérjünk zárás előtt, majd újabb negyven percet álljunk sorba. Ez idő alatt legalább naprakészek leszünk Juliska néni rokoni kapcsolatairól, Béla bácsi megemelkedett gázszámlájával, és megannyi, a póstai bürokráciát szidó (cenzúrázva)sal. Back to the real life!

Ez után már remélem senki számára nem kétséges, hogy az internet mennyire megkönyíti a mindennapjainkat.

Tegnap akkora volt itt a hájp a Chrome körül, hogy azt találtuk mondani magunkban, hogy kit érdekel egy ilyen satnya hír ez mellett, hogy megújult a Picasaweb, a Google féle webes fotómegosztó és tároló szolgáltatás. De aztán én meg mára úgy gondoltam, hogy mégis van olyan része, ami miatt nem érdemes csak úgy elmenni mellette.

Először is bevezették a fotótagelést, így a Facebookból már ismert funkcióhoz hasonlóan könnyen megjelölhetjük a képen lévő személyeket. Mindehhez társul az arcfelismerő szolgáltatás (mesterséges intelligencia?), amely nyomban megpróbálja felismerni az ismerősöket a többi képen is, aztán ezeket egy csoportba pakolja nekünk, így sokkal gyorsabban végigcímkézhetjük őket (természetesen működik az auto-suggest a Gmail kontaktlistánk alapján), illetve a keresési funkciókat is megkönnyíti. Külön slideshow-kat is készíthetünk ez alapján, akár személyekre lebontva. Illetve a későbbi feltöltéseknél is automatikus javaslatokat tesz a személyekre. Nyilván még előfordulnak hibák, akkor működik jól, ha a személy a kamerába néz, különben egy nyúl fülét is képes arcnak felismerni… (A funkció az angol verzióban érhető el, beállításoknál váltani kell angolra)

Könnyen megcsinálhatjuk a geotaggelést is a Google Maps segítségével, illetve ez már csak azért is jó, mert bekerült egy Explore (Felfedező) menüpont is a Picasaweb-be, amiben a flickr-hez hasonlóan böngészhetjük a legnépszerűbb/legújabb fotókat, de könnyen kereshetünk címkék alapján is a képekre, böngészhetjük mások albumait.

És szintén itt ütköztem bele a Where in the World? (A Föld melyik pontja?) játékba is, mely random geotaggelt képeket dob fel a nyilvános albumokból, nekünk meg a Traveler IQ-hoz hasonlóan ki kell találni, hogy hol készült. Minél közelebb bökünk a térképen a helyhez, annál több pontot kapunk.

Nem csak a webes Picasa újul meg, hanem kiadták a szoftveres változatának 3.0-s béta (letölthető) verzióját, amely többek között továbbfejlesztet képszerkesztési funkciókkal, komplettebb webes szinkronizációval és fotókból zenés videókészítéssel lesz gazdagabb.

Ezek által a Picasa olyan asztali és webes képmegosztó, katalogizáló koncepciót hozott létre, mely tudásban bőven felveheti a versenyt a Flickr-el, de annak ellenére, hogy jóval több és ingyenes funkciót kapunk, valószínűsítem hogy mégsem fogja megdönteni annak egyeduralmát.

Hogy miért? Mert míg a Picasat inkább fotók tárolására használják, saját részre, addig a Flickr-t minőségi fotók megosztására. És ennek következtében - ami van a Flickr-nél és nincs a Picasa-nál, az a közösség. És egy meglévő, működő közösséget (Flickr) nehezen hagy ott az ember. Még ha az nem is a legtökéletesebb.

De mindenféleképpen remek lépés a googleizáció felé, és valószínüleg hamarosan a Gmail kontaktlistám albumait is böngészhetem, majd a Picasa azok alapján felcímkézi az embereket, akik eddig nem voltak. Ha teljesen új emberrel találkozik, hozzáadja a gTalk és a Gmail kontaktlistámhoz, ezáltal majd láthatom a megosztott feedjeit is, és a geotag alapján azt is, hogy mikor hol járt… persze csak ha engedjük.

Már közel három hónapja indult az azóta egyre jobban pörgő Propeller nevű szájt, amiről már lehettett olvasni jó pár helyen, de azért még akadtak kérdések, amik mindezidáig megválaszolatlanok voltak. És ezért felbátorodtam, és megkérdeztem azoktól, akik a Propellert csinálják. Majdnem exklúzív interjút olvashattok. (Azért nem, mert egy helyen már jól publikáltam máshol is.) Zsolt és Péter válaszolt, én meg érdeklődtem.

_original: Propeller.hu - honnan jött az ötlet, miért láttátok szükségesnek az oldal elindítását?
zsolti: Szegő Peti - aki civilben újságíró - írt egy e-mailt, hogy én állítólag tudok ilyen weboldalakat izélni, és hogyha belinkeli az iwiw profilját is, akkor van-e esély rá, hogy találkozzunk megbeszélni a részleteket. Találkoztunk, megbeszéltük, mert azt is írta, hogy hírgyűjtő, meg hogy bárki beküldhetne, és hogy ez most tényleg nem olyan lenne, mint az eddigiek…

Külföldi oldalakkal kapcsolatban hasonlóság fedezhető fel: ott vannak a közösségi hírgyűjtők, de például a Netscape Propeller.com-ja is igen hasonlít. Van valami kapcsolat esetleg?
Szegő Péter: Nevében felfedezhető némi hasonlóság, de inkább a topix.net volt az etalon.

Ki üzemelteti, vagy ki áll az oldal mögött? Gondolok itt arra, hogy esetleg egy nagyobb médium vagy befektető újabb próbálkozása, vagy teljes mértékben saját kezdeményeszéről van szó?
zsolti: Saját próbálkozásunk, ötszázezermilliócsillió pénzt, és még több szabadidőnket fektettünk bele.

Ha saját kezdeményezés, szerepel-e a célok közt hogy később esetleg akvirálják a szolgáltatást?
zsolti: Persze, remélhetőleg ennek is eljön majd az ideje, most egyelőre az a cél, hogy az felhasználóknak „adjuk el” a szolgáltatást.

Én kiskoromban királyfi akartam lenni. Az Infósarok vezető nyitóoldal, a Zoom vezető hírportál szeretne lenni - hogy csak a legfrissebbeket említsem. A Propellernek mik a céljai?
zsolti: Világuralom, egyértelmű. Elérhetőbbnek tűnik viszont az, ha egy olyan valamit csinálunk, amit használnak. Ahol nem maradsz ki a hírekből, mégis te döntöd el, hogy mi érdekel. Küldhetsz be bármit, de nem kell másokra várnod, mert a nagy portálokról automatikusan is jönnek be a témák. Szerintem ez így elég. Vezető jó dolog akarunk lenni, megvan!

A magyar webes felhasználók sok szempontból egyediek, a külföldi trendek nem mindig működnek. Bukott már el hazai linkmegosztó is. Mégis még mindig érdemes építeni rájuk? Hogy látjátok a magyar közösségi web helyzetét?
zsolti: Nem, a nyelvterület méretéből adódóan itthon nincs meg az a kritikus tömeg, ami alapján lehetne csupán a felhasználókra építeni ilyen szolgáltatást. Ezért közelítettük meg máshonnan: majd mi betoljuk a híreket, ti pedig egészítsétek ki, tegyétek hozzá, ha valami kimaradt.

Használtok-e cenzúrát, moderálást, hogyan oldjátok meg a szerkesztést?
Szegő Péter: Vannak ügyes rovatszerkesztőink, minden rovatnak van egy gazdája. Ők folyamatosan figyelik a témákat, és amit épp akkor sokan olvasnak, azt kiemelik. Ezen kívül teljes anarchia van, a címlapi „most beszédtéma” részre például semmi ráhatásunk nincs. Az kerül oda, amihez épp hozzászóltak.

A tartalomátemeléssel, szerzői jogokkal mi a helyzet? A nagyobb hírportálok és magazinok hogy álltak a kezdeményezéshez, vállalták a partnerséget?
zsolti: Alapvetően szerintem mindenkinek tiszta, hogy itt mi nem tartalmat lopunk, hanem látogatókat adunk (hiszen a hírt ott olvasod el, a videót ott nézed meg). Ennek ellenére persze volt, aki megriadt, hiszen egy háromhasábos szokásos Hírkereső klónt várt, aztán nem azt kapta.

Milyen üzleti stratégiát alkalmaztok, miből fogjátok biztosítani, finanszírozni az oldal fenntartását, működését?
zsolti: A működés már biztosított, egyébként pedig egy itthon még szokatlan stratégiát alkalmazunk: először megpróbáljuk a felhasználókat kiszolgálni, és csak azután az üzleti érdekeket. Persze ez így nem túl hihető, de hát nem is megyünk az idén Korzikára…

Jelenleg nem találkoztam még az oldal reklámjaival, és gondolom sokan nem is tudnak még róla. Terveztek-e bevezető, népszerűsítő kampányt? Ha igen milyen formában, felületeken - és mikor?
Szegő Péter: Igen, tervben van többféle kampány, meg mi még hiszünk abban, hogyha valami jó, annak előbb-utóbb híre megy. Most például te is írsz róla.

Az oldal már majdnem két hónapja működik. Mik az eddigi tapasztalatok, tanúságok, következtetések? Terveztek-e komolyabb fejlesztéseket?
Szegő Péter: Eddig csak jó visszajelzések vannak, és úgy tűnik, nem követtünk el nagy hibákat. Mindenféle felesleges akármivel nem tervezzük telepakolni, a fókusz mindig is a hírolvasás marad. A rovatoldalakat viszont folyamatosan építgetjük. Ide olyan „aktív dobozokat” szeretnénk feltenni, amik az adott témáknál érdekesek lehetnek: például a Kultúrában egy mozi-, koncert-, buli ajánló.

Melyek azok, amiket a Propeller erősségeinek tartotok? Mi lehet a siker titka?
zsolti: Mindenképpen a hozzászólások lehet az erőssége, és az, hogy te is beküldheted akár ezt a postot is. És ha érdekes, és beszélnek róla, akkor azonnal ott lesz a címlapon.